Kötelező

Egy régi kedvencem:

Nagy utazás

Sötétedett, és kezdett beborulni. Már egy jóideje együtt utaztunk. Az út utóbbi szakaszában kicsit eltévedtünk, nem igazán tudtuk pontosan, hogy merre járunk. Elérkeztünk egy útelágazáshoz. Én azt mondtam neked, hogy szeretném, ha az út további részét is együtt tennénk meg. Összerezzentél, teljesen megijedtél az ötlettől. Pedig az eddigi közös utazásunk nagyon jól telt. Néhány futózápor elkapott, de nagyrészt gyönyörű időnk volt, nagyon szép tiszta kék éggel. De most azt mondod, hogy te a másik irányba mész tovább. Az első lépéseket nagyon hamar megtetted. Nézem, ahogy távolodsz. Megpróbálok utánad szólni, és meggyőzni, hogy ne menj külön, gyere menjünk együtt tovább. De te hátra sem nézel, határozott léptekkel haladsz tovább a saját utadon. Már integetnek neked mások, veled tartanának és te mindenkire kedvesen visszamosolyogsz. Én még tétovázok. Nem tudom, hogy az út amit választottál, az vajon csak egy kis kerülő, és később még összetalálkozunk, vagy egy teljesen más cél irányába visz tovább. Még várok egy keveset. Rágyújtok egy cigire, és remélem, hogy amíg elszívom, addig te meggondolod magad és visszajössz.

De ha nem, hát akkor további jó utat neked!